Kommunikáció – mese és önismeret

Kommunikáció – mese és önismeret

Olvasd el az alábbi mesét és ha van kedved, válaszold meg magadnak az alatta lévő kérdéseket!

Álomfejtő

Élt a faluban egy házaspár: Csurka és Pinugajka. Csurka csöndes ember volt, többet hallgatott, mint beszélt. A felesége Pinugajka meg többet munkálkodott a nyelvével, mint a kezével. Még álmában sem pihent a nyelve. Aludt, aludt, aztán egyszer csak motyogni kezdett, de olyan sebesen, hogy egy szót sem lehetett érteni belőle. Csurka felijedt a lármájára, oldalba bökte a feleségét.

– Hé, asszony, kivel beszélgetsz?

Felpattant Pinugajka, megdörzsölte öklével a szemét.

– Okos emberekkel.

– De hisz csak álmodtál asszony!

– Okos emberekkel álmomban is jólesik beszélgetnem! Mert veled ugyan nem tudok! Te egész évben két szót ha szólsz, azt is odakint a tajgán.

Három dolga volt Csurkának: vadat ejteni, halat fogni, meg pipázni. Mind a háromhoz igen jól értett! Elindult a tajgába vadászni – amíg a barátai haza nem vitték, egyre csak űzte a vadat.

Ha halászni kezdett, úgy belemelegedett, hogy maga bújt a hálóba, ha nem akadt hal bele.

Ha meg pipára gyújtott, vastag gomolyban szállt a füst, oszlopban szállt az ég felé. Ha odahaza gyújtott pipára, összeszaladt az egész falu: talán tűz ütött ki valahol? Szaladtak: hát Csurka ült a küszöbön és pöfékelt. Ha meg a tajgán gyújtott pipára, az emberek meglátták, hogy füstben úszik az egész vidék, már tudták: Csurka gyújtotta meg karvastagságú pipáját. Eleinte megtévesztette őket: az erdőtüzet is Csurka pipafüstjének vélték.

Három dolga volt Pinugajkának is: beszélni, aludni, meg álmot fejteni. Mind a háromhoz igen jól értett! Ha szóba kezdett, agyonbeszélt mindenkit, szomszédasszonyai az ágy alá bújtak előle. Az mentette meg őket, hogy odaültették Pinugajka mellé a süket Kojnit anyót. Az ült, bólogatott, mintha egyetértett volna vele.

Ha aludni feküdt le Pinugajka, fel nem ébresztette senki, amíg minden álmot végig nem álmodott. A szomszéd legények egyszer kivitték ágyastul az erdőbe, ott ébredt fel. Körülnézett, látta, az erdőben van, s így beszélt magához, azt gondolva, hogy álmot lát:

„Milyen bolond vagyok én? Miért ülve álmodom? Le kell feküdnöm” Azzal lefeküdt és még két hétig aludt. Azoknak a legényeknek kellett végül hazacipelniük.

Ha meg álomfejtésbe kezdett Pinugajka, olyan rémségeket mondott, hogy az asszonyok éjjel leesetek az ágyukról. Hogy beteljesült-e, amit Pinugajka jósolt, nem tudták, de szavai után egy hétig lelete őket a hideg. Senki nem tudott jobban álmot fejteni nála!

Egyszer felébredt Pinugajka. Feküdt, hallgatott, nem szólt egy szót sem. Ránézett Csurka a feleségére, megijed: ugyan miért hallgat? Csak nincs valami baja?

– Mi bajod Pinugajka?-kérdezte

– Piros bogyóval álmodtam-felelte az asszony – veszekedést jelent.

– Ugyan már asszony, miért veszekednénk?

– Márpedig veszekedést jelent az!- nyelvelt Pinugajka. – Biztos jel. Én ne tudnék álmot fejteni?

Emlékszel, amikor szarvasünőt láttam álmomban, megmondtam, hogy hóvihart jelent…Nem támadt utána hóvihar?

Hallgatott Csurka, nem akarta mondani, hogy akkor látott a felesége szarvasünőt álmában, amikor a hóförgeteg már befújta asz ajtajukat, amikor felébredt ki sem tudták nyitni, és három napig odahaza üldögéltek. A harmadik napon látta az asszony a szarvasünőt.

– Miért hallgatsz? – kérdezte Pinugajka – A piros bogyó veszekedést jelent, én csak tudom!

Én nem veszem veled össze, Pinugajka – dörmögte Csurka.

Megmérgesedett a felesége.

– Hogyan nem veszel össze, mikor ilyet álmodtam?

– De mi okom volna rá?

– Majd találsz okot! Talán eszedbe jut majd a megromlott hal, amikor egy picit elaludtam…

– De hisz az igaz asszony. Megromlott a hal. Három napig aludtál akkor. Úgy vertek fel, amikor kigyulladt az ágy, mert a tűzre nem ügyelt senki…

– Aha!-kiáltott fel Pinugajka – Hát a feleségednek már lefeküdni sem szabad? Folyton csak téged szolgáljon? Ilyen vagy te!

– Asszony! – szólt békésen Csurka – hagyd már, ne emlegesd! Megromlott a hal – nem baj. Utána kétszer annyit fogtam.

– Aha – lármázott Pinugajka. Most meg ezt veted a szememre! – Azt kívánnád, hogy halászni járjak veled! Látom már, hogy veszekedni akarsz velem!

– Nem akarok én veszekedni! – mondta Csurka.

– De akarsz!

– Nem akarok!

– De bizony akarsz, a szemedből látom!

– Asszony! – kiáltott rá Csurka.

– Aha! Szóval már rám is kiabálsz! – rikoltotta Pinugajka, és kopp! fejbe csapta férjét egy főzőkanállal.

Csurka békés ember volt, de amikor öklömnyi daganat nőtt a homlokán, ő sem hagyta magát. Hajba kaptak. Pinugajka azt kiáltotta:

– Veszekedés lesz!

– Nem lesz!

– De lesz!

– Dehogyis lesz!

Olyan veszekedést csaptak, mint a hóförgeteg, amikor Pinugajka szarvasünőt látott álmában.

Összeszaladtak a szomszédok. A férfiak Csurkát húzták vissza, az asszonyok Pinugajkát fogták le. Húzták őket, húzták, sehogy sem tudták szétválasztani. Akkor aztán vizet hoztak a folyóról, azzal öntözték le az embert meg az asszonyt.

– Hé asszony – szólalt meg Csurka-megállj! Alighanem lyukas a házunk teteje: becsorog rajt az eső!

Így választották szét őket.

Üldögélt Csurka. Számlálta a daganatokat a fején. Üldögélt Pinugajka. Dagadt szemét nyomkodta.

– Mi történt? – kérdezték a szomszédok.

– Semmi – felelte Pinugajka – Csak azt álmodtam, hogy piros bogyót szedek. Az pedig szent igaz, hogy veszekedést jelent!

Ki ne tudná, ha nem ő! Álmában piros bogyót látott, és össze is veszett a férjével!

Önismereti kérdések az Álomfejtő című meséhez

  1. Mi az a három dolog, amihez a legjobban értesz?
  2. Mikor és mire használod ezeket a dolgokat?
  3. Melyik milyen érzés neked?
  4. Te miért szoktál veszekedni, vitatkozni a pároddal?
  5. Hogyan zajlanak ezek a veszekedések?
  6. Hogyan kommunikálsz ilyenkor?
  7. Hol tanultad a kommunikáció ezen formáját?
  8. Ha szükséges, hogyan tudnál ezen változtatni?
Scroll to Top