Ha szeretnél értesülni írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre! 

Rózsaszín világ

Családállításokon tudat alatti elköteleződésekkel, családi traumákkal, titkokkal dolgozunk, melyek felülírják az egyéni szándékot. Hiába akar valaki boldog életet, pozitív gondolkodást és életszemléletet, ha tudattalanul elkötelezte magát a boldogtalanság mellett. A családállítás segít felszínre hozni és átírni ezeket, hogy visszakapjuk saját életünket.

Sokszor találkozom azzal, hogy valaki tudatosság, pozitív szemlélet mellet sem tudja elérni céljait, ezért fontosnak tartom, hogy nézzük meg az érem másik oldalát is. Összefoglalót írtam néhány cikkről, melyek kritikusak a pozitív gondolkodással kapcsolatban.

A pozitív gondolkodás negatív hatásai

A pozitív gondolkodásnak is lehetnek mellékhatásai. A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy pozitív megerősítéseket ismételgetünk, vagy mosolygunk, mikor megbántanak. Azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy minden úgy jó, ahogy van. A pozitív megerősítések jók, csak az a fontos, hogy teljesen tisztában legyünk azzal, hogy az adott szavak számunkra milyen jelentéssel bírnak, milyen érzelmi reakcióink vannak egyes szavakra.

Előfordulhat, hogy az erőltetett pozitív gondolkodás miatt nem veszünk tudomást a negatív érzelmeinkről és elfojtjuk azokat.

Elfojtjuk például a haragot és nem értjük, miért fáj a fejünk. Az előbbiekből következik, hogy a negatív gondolkodásnak is lehetnek pozitív hatásai, mivel nem fojtjuk el a negatív érzéseket.
A tudat alatti tartalmak felülírják az akaratot, ezért lehet, hogy programozunk valamit, de a mélyben nagy ellenállás van bennünk, ezért az nem valósulhat meg. Fontos tehát feltárni, mi rejlik a tudat alatt.

(A teljes cikk itt olvasható)

A pozitív gondolkodás erőltetése káros

A pozitív gondolkodás megbélyegző és áldozathibáztató. Ugyanis az következik belőle, hogy aki beteg lett, az maga tehet arról. Azért lett rákbeteg valaki, mert nem gondolkodik pozitívan. A gondolattal, hogy rossz dolgok csak a rossz emberekkel történnek, könnyű azonosulni, mert ez azt jelenti, hogy a világ igazságos. Ezért igyekszünk a negatív gondolatokat kiszorítani a fejünkből.

Azonban kutatások is bizonyítják, hogy vannak olyan helyzetek, amikor kifejezetten hasznos a negatív gondolkodás, mert változásra ösztönöz minket, és segíti a problémamegoldást. Nem harcolni kell a negatív érzések ellen – jobb felismerni, tudatosítani, és felhasználni a változáshoz.

A pozitív gondolkodás megbélyegző és áldozathibáztató. Ugyanis az következik belőle, hogy aki beteg lett, az maga tehet arról. Azért lett rákbeteg valaki, mert nem gondolkodik pozitívan. A gondolattal, hogy rossz dolgok csak a rossz emberekkel történnek, könnyű azonosulni, mert ez azt jelenti, hogy a világ igazságos. Ezért igyekszünk a negatív gondolatokat kiszorítani a fejünkből.

(A teljes cikk itt olvasható)

Az élettel járó fájdalmat nem lehet megúszni

A “vonzás törvényének” van valóságalapja: az önbeteljesítő jóslat. Ha egy gyerek azt hallja a szüleitől, hogy nem elég jó, így is fog viselkedni, de ez nem jelenti azt, hogy a gyerek boldogtalan lesz, hiszen ő nem is várja el majd magától a teljesítményt.

Oliver Burkeman újságíró Ellenméreg című könyvében azt állítja, hogy sokkal boldogabbak lennénk, ha negatívan gondolkodnánk, és nem hajszolnánk a boldogságot, ha elfogadnánk a hibáinkat.

Azt írja, hogy boldogtalanná teszi az embereket az állandó boldogságra törekvés, a negatív dolgok elleni küzdelem. Csak úgy lehetünk boldogok, ha tudunk együtt élni a bizonytalanságunkkal, képesek vagyunk szembenézni negatív érzéseinkkel, félelmeinkkel, ha merünk hibázni.

A pozitív pszichológia és a pozitív gondolkodás nem ugyanazt jelenti. A pozitív pszichológia a pozitív tapasztalatokból merít, a múltbéli negatív események felidézésekor a terapeuta és a kliens megvizsgálja, milyen pozitívumai voltak az adott helyzetnek – és a jelenre, valamint a jövőre koncentrálva zajlik a terápia.

(A teljes cikk itt olvasható)

A pozitivitás kultúrájának sötét oldala

Svend Brinkmann dán pszichológus a témában írt könyvében kiemeli, hogy a negatív érzéseket is meg kell élnünk, hiszen ilyen a világ. Jó és rossz. Ha csak pozitívan gondolkodunk, még nagyobb tragédiának élhetjük meg egy szerettünk elvesztését.

Nagyon káros gondolat, hogy a boldogtalan emberek felelősek a saját nehéz sorsukért, ők tehetnek a tragédiáikról.

A negatív érzelmek fontos szerepe, hogy tudjunk reagálni a körülöttünk lévő hatásokra. A bűntudatra és szégyenre szükség van az erkölcsösséghez. Ha igazságtalanság ér minket, természetes, hogy harag keletkezik bennünk. Egy tragédia után a szomorúság segít a feldolgozásban.
A boldogság is jó és fontos, csak nem minden alkalommal.

(A teljes cikk itt olvasható)

Az vagy, amit bevonzol

Ezoterikus és önsegítő irodalmat főleg nők olvasnak, ezért a pozitív gondolkodás is főleg a nőket érinti.

A pozitív gondolkodás látszólag hasznos, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk negatív érzelmeinket. Ha gyerekkorban nem alakult ki a pozitív életszemlélet, akkor ez csak több éves terápiás munkával teremthető meg. Gyors változás néhány mondat ismételgetésével biztos, hogy nem érhető el.

A pszichoterápiás módszerek segítenek reálisan látni helyzetünket és jövőnket felépíteni.
Treppenwein szerint pozitív gondolkodással mindent el lehet érni. Ha egy bántalmazó párkapcsolatban vagyunk, azt kell megvizsgálnunk, miért akartuk ezt mi magunk. Többek között azt tanácsolja, ismételgessünk pozitív mondatokat. Azonban egy traumatizált, vagy bántalmazó kapcsolatban élőnek ez nem elég segítség. Ők terápiás segítség nélkül még rosszabb állapotba kerülhetnek.

A sématerápia egy újabb terápiás módszer. Megalkotói szerint ugyanolyan rossz a szélsőségesen pozitív gondolkodás, mint a negatív – és a negatív gondolatok kényszeres kerülése egy elhárító mechanizmus, amit arra használ az egyén, hogy ne legyen kapcsolatban az érzelmeivel.

A pozitív gondolkodás áldozathibáztató, hiszen szerinte az történik velünk, amit bevonzunk. Minden tapasztalásunk tükör. A lényeg, hogy nem vagyunk elég jók. Ez nagyon veszélyes olyan esetekben, mikor valaki bántalmazó kapcsolatban él, mert ez neki azt mutatja, hogy benne van a hiba és neki kell változnia, és akkor a másik is megváltozik.

Barbara Ehrenreich mellrák-túlélőként találkozott a pozitív gondolkodás káros hatásaival. A kutatások szerint a negatív érzelmek elutasítása aktuálisan javítja a hangulatot, de a gyógyuláshoz nem járul hozzá. Nem igazolt tehát, hogy az egészségre jó hatással van.

Ha azt gondoljuk, hogy a társadalom és környezetünk nincs nagy hatással ránk, akkor nem is fogunk küzdeni a változásokért és ez azt mutatja, hogy a pozitív gondolkodás konzervatív. Nem arról van szó, hogy negatívan kellene gondolkodnunk, hanem kritikusan és reálisan.

Elgondolkodtató, hogy miért olyan fontos szinte az összes önsegítő könyvben a boldogság keresése, ahelyett, hogy elfogadnánk bizonytalanságunkat és azt, hogy hibázunk. Sokkal jobb lenne a nyugalom keresése.

Kutatások is igazolják a pozitív gondolkodás káros hatásait. Ha valaki nem érezheti rosszal magát egy negatív esemény miatt, több időre van szüksége a gyógyuláshoz. Ha egy alacsony önbizalmú ember ismételgeti, hogy ő szerethető, akkor elkezdi még rosszabbul érezni magát.

Alapvetően a gyerek- és fiatalkori pszichés traumák, valamint a társadalmi-szociális körülmények miatt érezzük magunkat rosszul. Nagyon fontos, hogy a negatív gondolat nem ok, hanem következmény. A terápia, az érzelmekkel és az emlékekkel való munka segít a változásban.

(A teljes cikk itt olvasható)

Share on facebook
Facebook megosztás
Ha szeretnél értesülni írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre! 
Scroll to Top