Égi erő

Ha szeretnél értesülni írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre! 

Égi erő

Deverdics Évi meséje

 

Lunát az angyalok újszülött husky testben küldték le a Földre. Szibériában egyedül jött a világra testvérek nélkül. Koraszülött volt, kicsi súlyú, gyenge és erőtlen. Kevés esélye volt az életben maradásra, de küzdött és megmaradt. Életben maradt és gyorsan fejlődött, erősödött. Csodálatos gyerekkor következett. Szerető család, lélekteli szeretet, törődés, csodálat. Falkában éltek, megvolt a biztonság, a társaság, a csoportszellem. Következetesen nevelték, foglalkoztak vele, dicsérték. Barátságos, kedves, szeretetreméltó, természetes szépség volt, tele életszeretettel. Nyugodt volt és rendkívül alkalmazkodóképes. Természetes vadászösztöne, játékossága, szívóssága, energikussága nap mint nap növelte az életbe vetett hitét. Imádta a hideget és a helyet ahova született. Kitartó, gyors és igazi csapatjátékos volt a szánhúzásban, és a feladataiban, amit rábíztak. Kíváncsi volt és vállalkozó szellemű. Boldogan örült minden pillanatnak.

Négy év felhőtlen gyermekkor után, mint derült égből a villámcsapás jöttek a tragikus változások. Élete szempillantás alatt rémálommá változott. Szülei megbetegedtek és meghaltak. Szétválasztották falkájától. Családja tagjait eladták, és messzi országokba telepítették. A többség Alaszkába került. Őt Amerikába szállították teherhordó kutyának.

Az élet fájni kezdett. Nem volt senkije és semmije. Elege lett, mindenből és mindenkiből. Ismeretlen táj, ismeretlen nyelv, izzasztó meleg éghajlat. Teljesen egyedül a Világban. Állt tanácstalanul és nem értette, hogy mi történik. Addigi boldog örömteli életére rátelepedett a sötétség, a fájdalom és a magány. Fiatal lelkében kihunyni készült az élet, eltompultak az érzések. Gyermeki énje elnémult és így egy hatalmas űrt hagyott Luna lelkében. A fájdalom és kín terhét cipelte magával minden pillanatban. Közben gépszerűen tette a dolgát. Kötelességtudó igavonó állatként már nem élt csak létezett. Szeretet és örömök nélkül gyászolta a szülőföldjét, a családját, a barátait a munkáját. Meggyötört volt testileg-lelkileg. Melege volt, hiányzott neki a hó, a hideg, a szánhúzás, az életenergia. Igazi lénye megszünt létezni. Úgy érezte egy hatalmas, átlátszó nagy fal választja el az élettől. Látta magát ezen a falon keresztül, ahogy eszik, iszik, dolgozik….de csak figyelte, ahogy telik az idő, és ő nincs jelen a mindennapokban.

Fájdalmas sorsát közben az angyalok is figyelték az Öröklét Birodalmában. Luna szülei lelkével felvették a kapcsolatot és együttes varázserővel, időnként lelki vigaszt szórtak a szenvedő állatra. Titkos lelki támaszt, úgy hogy valakit időnként az útjába küldtek, akik segítettek, akik bátorítottak, akiktől tapasztalatot szerezhetett. Jó és rossz, de mindenképp előrevivő tapasztalatokat.

Luna életében megjelent az idősebb, bölcsnek látszó kan kutya. Mániásnak hívták. Nyugodt volt, kedves, megértő és nagyon intelligens. Luna szerelmes lett. Görcsösen kapaszkodott az idősebb kutyába, benne látta a megváltást, az apát, benne kereste az elvesztett boldogságát.

Sok-sok örömteli pillanatot töltöttek együtt, de ahogy telt-múlt az idő, a görcs egyre több lett. Mániásnak előjöttek a mániái, Lunának leesett szeméről a rózsaszín husky szemüveg, és meglátta, hogy az öreg bölcs valójában egy sérült gyermek.

Lezuhantak az álarcok, csupaszon, teljes valóságukban előtűntek a mélyen megsebzett gyermeki ének. A felnőtteknek látszó gyermekek, akiknek fogalmuk sincs, kik is ők valójában.

Mielőtt elváltak gyermekük született, Reményke lett a neve. Őt is az angyalok küldték, hogy reményt, erőt, gyógyulást adjon Lunának.

Luna visszanézett eddigi életútjára és tudta, hogy változtatni kell, ha jót akar gyermekének és saját magának. A remény sugarában megkapaszkodva elhatározta, hogy boldog lesz! Hogy boldog lesz önmagáért, a gyermekéért és másokért, akinek majd segít megtalálni a derűt és az örömöt.

A lélek tolmácsait hívta segítségül a nevetést és a sírást. A sírás felszabadít, a mosoly és a nevetés a nehezet is könnyebbé teszi. És a gyógyulás elkezdődött.

Megtalálta a célt, amiért örömmel kel fel minden reggel. Ránézni a gyermekére reggelente mint egy Csodára. Szorosan hozzábújni és azt érezni, hogy beleolvad a szeretetbe. Segíteni ezt a Kincset egy boldog felnőttkor felé. Szeretni, hinni benne és lelkesen támogatni. Mert mindent megérdemel. Megtanulni és megtanítani, hogy milyen fontosnak lenni, szeretni, hiányozni, benne lenni valaki gondolatában, érte dobbanó szívverést érezni, beleolvadni egy tekintetbe, boldognak lenni. Naponta legalább egyszer nevetni, mert van valami a nevetésben, ami könnyebbé teszi az életet. Megtanulni és megtanítani, hogy álljunk meg sűrűn, élvezzük a nap sugarát, érezzük a virágok illatát, és legyen sok jó érzésünk, amikor mélyen mások szemébe nézünk. Mindig tudni és hinni, hogy az élet szeret, hogy mindig mellénk küld valakit, aki meghallgat, megnyugtat, segít és utat mutat.

Az Égiek mindenkit figyelnek és támogatnak.

Bármi lehetsz. Husky, Ember vagy Madár.

A szeretet önmagában elég, hogy értelmet adjon egy egész életnek. 

Share on facebook
Facebook megosztás
Ha szeretnél értesülni írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre! 
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
error: Védett tartalom!
Scroll to Top